Rengetegen dolgoznak Európában a kreatív szektorban

0 873

A kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után, a szektor vonzza a helyi, fiatal munkaerőt – derült ki a EY (korábban Ernst&Young) tanácsadó cég friss felméréséből, amelynek eredményeit az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület juttatott el az MTI-nek.

A szerzők európai szervezete (GESAC) felkérésére készített kutatás szerint az évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kreatív-és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2 százalékkal járul hozzá a kontinens hazai össztermékéhez (GDP).

A felmérés szerint a kreatív- és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma – írja az Artisjus közleménye.

A kutatás tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.

A tanulmány a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is. A felmérést készítők megkeresték Gerendai Károlyt, a Sziget fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója a közleményben elmondta: sokan kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában – jegyezte meg.

Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik a kreatív iparban, tevékenységük Magyarország GDP-jének 3,7 százalékát adja a Hétfa Kutatóintézet 2014-es felmérése szerint, amelyet a Design Terminál felkérésére készített.

A zenei szerzői jogdíjakat kezelő Artisjus 2013. évi teljes jogdíjbevétele 13 362 648 000 forint volt. Havi bruttó 1 millió forint felett tavaly 24 szerző kapott jogdíjkifizetést.

Te mit gondolsz a hírrel kapcsolatban?
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá