Lakatos Levente: én harcolok a digitális könyvkiadásért

0 3,057

Az elmúlt években hazánkban is robbanásszerűen terjedtek el a táblagépek és az e-book olvasók. Míg egyes szerzők és kiadók teljesen elzárkóznak a digitális könyvkiadástól, addig vannak olyanok, akik felismerik ebben a hatalmas lehetőséget. A fiatalok egyik kedvenc írója, Lakatos Levente, nem csak könyveiben diktálja a trendeket, hanem a valóságban is. Kiadójának, az Ulpius-háznak köszönhetően, Levente legújabb könyvét, a Bomlást, mindössze 399 forintért lehet megvenni digitális formában két héten keresztül. Ennek apropóján beszélgettünk vele.

Sok író fél a digitális könyvkiadástól, mert szerintük ugyanolyan kalózkodás kezdődhet, mint a zenéknél. Te is közéjük tartozol?

Én kifejezetten támogatom a legális e-book formátumot, és igyekszem a lehető legalaposabban körbejárva, tudatosabban kezelni a kérdéskört. A legutóbbi, Bomlás című könyvem megjelenésével egy időben, kezembe vettem például a kalózverziók visszaszorításának ügyét, és rendszeresen ösztönzöm az olvasóimat arra, hogy ismerkedjenek az elektronikus olvasással. Amondó vagyok, ha az ember nem foglalkozik valamivel, ne csodálkozzon, hogy nem, vagy helytelenül működik. A kalózharc kapcsán többször keveredtem e-book-témájú vitákba, bizonyos kérdésekben osztom a felhasználók véleményét, ám akadt egy-két elképesztő érv. Például többen azt állították, hogy ha az illegálisan letöltött könyvek, az elolvasásuk után elnyerik a tetszésüket, megveszik… Nem hittem a szememnek! Elrugaszkodott példával élve, ez körülbelül olyan, mintha valaki azután döntené el, kifizeti-e a párizsit, ha már megette az egész rudat. Tudom, hogy sokaknak az írás megfoghatatlan, így komolytalannak is tűnhet, de egy regény munkálatai bizony felérnek egy főállással. Sok szempontból zavaró a kalózkodás.

Melyek azok a kalózérvek, melyek szerinted megérthetőek?

Pontosabban fogalmazva: vannak számomra jelenleg elfogadható érvek, melyekkel a kiadóknak foglalkozni kellene. Például: általános kiadói gyakorlat hosszú átfutási időt hagyni a print és az elektronikus megjelenés között. Óvatoskodnak, talán azt feltételezik, minél tovább tartják hét lakat alatt a digitális változatot, annál később üti fel a fejét a kiadvány a torrent, vagy egyéb kalózoldalakon. A tapasztalatok nem ezt támasztják alá, az illegális verziók nagy része nem feltört e-book, hanem egy-egy kalózkéz által gyártott, legtöbbször igénytelen változat, mely egyébként az olvasóknak is élményrontás. Nézzük felhasználói szemszögből: aki úgy döntött, e-olvasóra vált, és legálisan szeretne vásárolni, az időben eltolt megjelenés miatt hátrányba kerül. Mit tesz? Vagy enged a kényszernek, és papírkönyvet vesz, vagy beint, és letölt. Nyilván egyidejű kiadás esetén sem tűnnének el az online könyvlopások, de ahogy néhány példa is mutatja, biztosan csökkennének. A másik probléma az árképzés, mely a felhasználók háborgásával ellentétben nem feltétlenül a kiadók hibája. A jelenlegi helyzet szerint nem sokkal olcsóbb az e-book a papírkiadásnál, melynek oka az áfa mértékében keresendő: míg a papírkönyv 5%-os Áfát von maga után, az e-book 27%-osat. Így, ami a nyomdaköltség elhagyásával lefaragható volna, az megy az államkasszába.

Az Oravecz Nóra jelenség (magánkiadással toplista) bárki számára megismételhető, vagy csak egyszeri csoda?

Nem igazán foglalkoztat az Oravecz Nóra jelenség, nem ismerem se a múltját, se a jelenét, de a bölcsek köve sincs a zsebemben. Előtte is voltak – sőt, voltunk – magánkiadású szerzők, ezután is lesznek nyilván. A self-publishing külföldön egyébként virágzó terület, lásd például A szürke ötven árnyalata trilógiát, mely elsőként magán publikálású e-könyvben jelent meg, majd az egyre duzzadó online sikert látva csapott le rá nagy kiadó és lett belőle print kiadás. Az e-book-sikerek külföldön jelenleg tipikusan az erotikus-, illetve az új new adultnak elnevezett műfajokra koncentrálódnak. Szóval külföldön az e-book magánkiadás abszolút működőképes, azt gondolom, hogy honosítható, de nagyon összetett munkát, tapasztalatot, és nem kevés szerencsét igényel.

Te az Apple termékeket preferálod. Miért ragaszkodsz egy olyan platformhoz, mely elzárja a kreativitást és korlátok közé zár?

Ha a privát véleményemet kérdezed, felhasználóként egyáltalán nem érzem korlátozva magam az Apple termékekkel, az én ízlésemet, igényeimet abszolút kielégítik. E-book olvasásra egyébként nem iPadot, vagy asztali iBooks alkalmazást használok, hanem Kindle-öm van. A Kindle is egy viszonylag korlátozott készülék, de számomra minden tekintetben tökéletes.

Szerinted el fognak tűnni a könyvek 20-30 év múlva a polcokról?

Ezt annak ellenére sem hiszem, hogy én leginkább a nyomdaiparban, illetve a könyvesbolti kereskedelemben dolgozók munkavesztése miatt bánnám. Nem túl romantikus a könyvhöz való viszonyom. Egy könyvben az élményt szeretem, amit ad – ez nem veszik el az elektronikus világban. Az illat, a kézzelfoghatóság igen, ez nem vitás. Én arra számítok, hogy lesznek könyvek, amelyeket megvesznek printben, de lesznek olyanok, amelyeket csak e-bookban. Tulajdonképpen tudatosabb vásárlásra számítok, sőt, várok.

A regényeidben mennyire kapnak központi szerepet a XXI század vívmányai?

A regényeimben egyre kevesebb vívmány tűnik fel, inkább az emberi hangokra koncentrálok. A technikai csodákat meghagyom a sci-fi történetekbe. (nevet) A kommunikációmban, illetve egyéb projektekben azonban igyekszem lépést tartani a korral. Ez reményeim szerint az idén tavasszal megjelenő, Aktus című regényem kapcsán is meglátszik majd.

Szerinted íróként most könnyebb érvényesülni vagy 20 évvel ezelőtt egyszerűbb volt?

Sohasem könnyű, minden kornak megvan a saját előnye és hátránya. Jelenleg a közösségi lehetőségek nagyban segítik az ismertség-növelést, ám a könnyen fogyasztható média szűkíti a könyvolvasók körét. Azt gondolom, hogy hosszútávon az e-book mellett is újabb platformokat kell találnunk, vannak erre vonatkozó terveim (például okostelefonra fejlesztett játék), melyekhez éppen befektetőket keresünk. De, ha más szórakoztatóipari területről kell példát mondanom: vajon könyvben miért nincs itthon olyan, streamszerű felület, mint a Spotify?

Te mit gondolsz a hírrel kapcsolatban?
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá